Gazda László

Nézze meg a választókerület településeit képekben!

Demográfiai helyzet
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetes szaporodása sokkal kedvezőbb, mint bármelyik más megyéé, a születési ráta itt a legmagasabb, és a halálozási ráta is alacsonyabb az országos átlagnál. A kedvező természetes szaporodási mutatók azonban nem elegendőek a népesség növekedéséhez. Magyarország egészéhez hasonlóan a népesség fogy, csak sokkal mérsékeltebben, mint az országos átlag.

A térségre vonatkozó természetes szaporodási rátát vizsgálva a megyeitől egy kedvezőbb kép mutatkozik meg. A statisztikai kistérségben 1998-2003 között a születések és a halálozások számát figyelembe egy enyhe mértékű természetes szaporodás figyelhető meg. Kiugróan magas a természetes fogyás Nyírjákó és Nyírkarász településeken, ellenben nagyarányú természetes szaporodás mutatkozik Rohod településen.
A természetes szaporodás alakulása a népesség életkor szerinti megoszlásának egyik következménye. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megfigyelhető, hogy Laskodon a megyei, a regionális és az országos átlagot is meghaladja a 60 évnél idősebb népesség aránya. A 14 év alatti népesség aránya több településen nagyobb a megyei átlagnál, Nyírjákón ez az arányszám még a regionális átlagot sem lépi túl.
Legfiatalabb a népesség Baktalórántházán, leginkább elöregedett a népesség Nyírjákón, és Laskodon. A fiatalodó korstruktúrát mutató települések némelyikénél – Baktalórántháza és Rohod – a lakosság természetes szaporodása és a fiatalkorúak többsége a roma lakosság magas arányával hozható összefüggésbe, hiszen a roma népességre a természeti népek demográfiai sajátosságai, a fiatalabb korban történő szülés, a magasabb számú gyerekvállalás és az alacsonyabb átlagéletkor a jellemzőek.
A vándorlási egyenleg tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozik . A kilencvenes években ugyan javult a tendencia (1990-ben 4690, 2001-ben pedig 1437 fő volt az elvándorlás), 2002-ben már ismét 2228 fő változtatta meg lakóhelyét egy megyén kívüli más településre.

Természeti adottságok, környezeti állapot
A térség több olyan belső, természeti adottsággal rendelkezik, melyek kihasználásával elindulhat a fejlődés útján, de kiaknázásukat számos gyengeség nehezíti. A gyengeségek egyrészt gazdasági, természeti okokra, másrészt térségen kívüli tényezőkre vezethetők vissza
A választókerület legjelentősebb természeti adottsága az erdős területek nagy aránya, mely egy része védett terület, más részén pedig gazdasági fakitermelés folyik. A fafeldolgozásnak nagy hagyománya van a térségben, több vállalkozás foglalkozik ezzel, de a legtöbb üzem elavult technikai eszközökkel rendelkezik. Jövedelmezőség szempontjából fontos lenne, hogy minél feldolgozottabb állapotban kerüljenek ki a térségből a faáruk és fatermékek. A termőföldek alacsony aranykorona-értéke valamint a faipari hagyományok megléte erősítő tényezők az erdőtelepítések folytatásához, amit esetleg a tulajdonviszonyok rendezetlensége foghat vissza. Ezen a téren kitörési pont lehet az integrált illetve bio gazdaságra való áttérés a piac teljes körű feltárása után.
A Baktalórántházi erdő ritka természeti kincse, a Nyírkarász földvára, a Nyírjákói és Nyírmadai horgász tó kirándulásra, természetbúvárkodásra csábító adottságok. E természeti adottságok turisztikai kihasználásánál lehetőséget jelentenek bizonyos nemzetközi tendenciák: a természeti értékek felértékelődése, a nyugalmas, tiszta környezetben eltöltött aktív kikapcsolódás iránti igény növekedése, ugyanakkor gyengeség az idegenforgalom szolgáltatói hátterének, a természeti turizmus infrastruktúrájának, például a kerékpárutaknak szinte teljes kiépítetlensége, illetve a célzott marketingakciók hiánya a térségben.
A térség természeti, ökológiai értékeinek megóvását számos védett terület szolgálja, a területileg illetékes természetvédelmi hatóság a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.:
Baktai erdő; ősi nyírségi erdőmaradvány (340ha)
Nyírjákón a Daru rét (15ha)
A Natura 2000 program keretében az akciócsoport számos területe kerül védelem alá. Sajnálatos módon a terület tulajdonosai a nem megfelelő tájékoztatás hiánya miatt nem értesültek időben a védelem alá helyezésről. Nem állt módjukba felkészülni az ezzel járó feladatokra, nem ismerik az EU által kezdeményezett program környezetvédelmi jelentőségét és a benne rejlő lehetőségeket.
Baktalórántháza: Baktai erdő HUHN20063: 0215/1, 0215/2, 0215/3, 0220, 0221, 0222, 0223, 0224/1, 0224/2, 0225, 0236, 0237, 0238/2, 0238/11, 0238/12, 0238/13, 0239, 0240, 069
Rohod: Rohodi legelő: 0175/7, 0175/20, 0175/21, 0175/22, 0176
A felsorolt területek a kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területek közé tartoznak.
Közepes adottságai ellenére a mezőgazdaság fontos szerepet tölt be a térség gazdasági-társadalmi életében. A baromfitartás és feldolgozás terén - mely integrált formában működik, és a térség több gazdája is érintve, foglalkoztatva van takarmánytermesztés vagy baromfinevelés következtében – a gyártási folyamat minden eleme a térségben történik. Erősséget jelent az egyes mezőgazdasági területeken felhalmozott termelési tapasztalat, ellenben gyengeség, hogy a zöldség-, gyümölcstermesztés, szarvasmarha tenyésztés, méhészet esetében a helyben történő feldolgozás szintje alacsony. Növelni szükséges tehát az agrárium hozzáadott értékét a térségben.
Kiemelten fontos a térség fejlődését elősegítő alapinfrastruktúrák gyenge fejlettségi szintjének felszámolása, tehát a közúti, a kommunális és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, mert ezek hiányában csak elszigetelt, pontszerű fejlesztések realizálódhatnak a térségben. Erősségként értékelhető, hogy a szennyvízelvezetés problémája az utóbbi években több településen megoldódott, és továbbra is a hálózat és a lakossági rákötések bővülése várható.
A hátrányos helyzet leküzdésének legfontosabb feltétele az információszerzés lehetőségének biztosítása, és a képesség megléte a megszerzett információk feldolgozására. Az informatikai eszközök kiépítettségét tekintve gyengeséget jelent egyes településeken az Internet-hozzáférés hiánya, illetve egyes intézményekben a számítástechnikai eszközök hiánya. Erősségként értékelhető a középfokú oktatási intézmény korszerű számítógépparkja, az ott folyó informatikai oktatás és a teleházak számának bővülése a térségben.
A térség fejlődése szempontjából az emberi-erőforrások minősége és összetétele rendkívül fontos. A térség gyenge pontja az alulképzettség, a közép-és felsőfokú végzettségűek hiánya. A munkanélküliséget tovább súlyosbítja annak kedvezőtlen összetétele, a tartósan munka nélkül lévők magas aránya. Mindezekből kifolyólag szabad munkaerő található a térségben, melyet visszavezetni szükséges a munkaerőpiacra, a gazdaságba. Az inaktív és a munkanélküli népesség foglalkoztatását nagymértékben akadályozza a piacképes ismeretek és készségek hiánya.
Gyengeségként említhető, hogy a térségben is – a megyei tendenciához hasonlóan –elkezdődött a fiatal, szakképzett munkaerő elvándorlása, tehát a térség népességmegtartó-képessége folyamatosan romlik. Ennek okai között szerepel a munkahelyek hiányán túl a lakossági szolgáltatások hiánya. Az alapfokú iskolai oktatási intézmények több helyen bővítésre, felújításra és minőségi eszközállománnyal történő felszerelésre szorulnak, valamint az egészségügyi, szociális ellátás rendszere is hiányos. Ugyanakkor a szabadidő hasznos eltöltésére, társadalmi együttlétre irányuló igények (sportolási lehetőségek kialakítása, kultúrház, faluház létesítése) erősen megmutatkoznak a térségben.

Területi lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés
A térség eredeti növényzetét a különféle tölgyesek, lápok, ligeterdők, a homokbuckás területeken pedig homokpuszta gyepek alkották. A Baktalórántházi Erdészet információi alapján jelenleg az erdőtestek mintegy felét még mindig az eredeti tölgyesek, gyertyános tölgyek teszik ki, míg a terület másik felét telepített akácos, fenyvesek és nemesnyárasok alkotják.
Hazánk vállalta a szén-dioxid kibocsátás csökkentését, melynek egyik fontos eszköze az erdőterületek növelése. A megfogalmazott célkitűzések értelmében Magyarország erdősültségét néhány éven belül 25%-ra kell növelni, amiben a Nyírség is érintett lesz.
A Nyírségben a homok az uralkodó talajtípus. Talaj minőségi romlását a savasodás és a szélerózió (defláció) folyamata gyorsítja. A nagymértékű defláció oka elsősorban az uralkodó talajtípusokhoz helytelenül kiválasztott művelési ágakban (túlzott arányú a szántóföldi művelés erőltetése és támogatása), valamint a helytelenül kiválasztott agro-technikai módszerekben keresendők (pl. gyümölcstermesztés esetén a sorközök tárcsázása füvesítés helyett). Továbbá a defláció folyamatát erősíti a fasorok kivágása, noha a káros folyamat megállításában nagy szerepük lenne.
Több természetes tó és épített víztározó is található a térségben, nevezetes víztározó a Rohodi víztározó (Csokaly tó), továbbá öntözési vagy horgásztavak, mint az Ófehértói horgásztó. A térséget a múlt századi belvízi lecsapolási munkálatok során megépített csatornarendszer főfolyásai és kisebb csatornák szelik át, a víztározók is ezekhez kapcsolódnak. A víztározók vízminősége a kevés vízmennyiség miatt erősen függ a meteorológiai körülményektől, és az őket ellátó csatornák szennyező- és tápanyag terhelésétől. A természetes vagy mesterséges tavak egyben víztartalékot is jelenthetnek a száraz időszakban történő és a rendszeres öntözéshez. Ez utóbbi esetben kifejezetten ügyelni kell a vízháztartás területi egyensúlyára.
A térség települései az ország észak-keleti részén helyezkedik el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházától keletre eső részén, mintegy 40-50 km-re Ukrajnától, a szlovák illetve a román határtól.
A megyeszékhely közúton körülbelül fél óra alatt érhető el, vonattal az út átlagosan 1 óra. Budapest közúton 3,5 óra alatt érhető el, vasúttal több mint 4 órás az út. Debrecen is 80 km-en belül van, tehát Hajdú-Bihar megyeszékhelyére is viszonylag hamar el lehet jutni Nyírbátoron keresztül.
A térséget kettészelő 41 számú főúton Ukrajna és Románia közti határforgalom bonyolódik le, ebből adódóan sűrű az átmenő forgalom, de összességében még mindig az alacsony zajártalom és légszennyezettség jellemzi a térséget.
A térség külső és belső kapcsolatrendszerének jellemzői alapján megállapítható, hogy az autópálya megépítésével az elérhetősége javul, és időben közelebb kerül a középső és nyugati országrészhez. Az M3-as autópályát, 2007 szeptemberében átadták Nyíregyházáig, és utána elkezdődnek a további útszakaszépítések Nyíregyháza felől Magy és Ófehértó alatt, Vásárosnamény felé. Az autópálya megépítésével nagyobb átmenő teher és személyforgalomra lehet számítani, ezzel összefüggésben pedig a 41 -es úton a forgalom visszaesése is elképzelhető.
A térségben a tömegközlekedés infrastrukturális háttere nem mindenütt megoldott, és mind a közúti, mind a vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményei (várótermek, buszmegállók, buszöblök) fejlesztésre szorulnak.
Az autóbusz közlekedés jónak és szervezettnek mondható a térségben. A Szabolcs Volán járataival mindegyik település összeköttetésben van Nyíregyházával. A sűrű és szervezett autóbuszjáratok a szomszédos településen történő munkavállalást segítik.

Gazdasági és infrastrukturális jellemzők
A térségben még gyenge a társadalmi kohézió, nincs kialakult kistérségi identitás. Létrejöttének is elsődleges oka a Nyíregyháza környéki települések adminisztratív összetartozásából való kiszakadni akarás és az önálló fejlesztési célok megvalósításának szándéka. Az 1-3.000 fős kistelepülések rászorulnak a közös érdekérvényesítésre és gazdasági/társadalmi létük önerős megszervezésére. A térség legnagyobb városa Baktalórántháza, mely egyben az egyik legkisebb város Magyarországon, igaz középfokú intézménye több mint 1.300 hallgatót oktat s nevel. Ez több szempontból is meghatározó: kapcsolatot hoz létre a fiatalok között, javítja a térség egyébként alacsony iskolázottsági színvonalát és modellt adó szellemi központtá válhat.
A szellemi fejlődés nemcsak az iskolázottsági mutatókban is visszatükröződő lemaradás csökkentéséhez szükséges, hanem a gazdasági és társadalmi élet újjászervezéséhez is. A korábbi keleti piacok összeomlása jelentős és sok évig tartó válságot eredményezett.

A térség általános problémája a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatása. A hátrányos helyzetű térség tehát nagy változások előtt áll, de most dől el az is, hogy sikeresen felzárkózik vagy konzerválja hátrányait. Az ÚMVP fejlesztési lehetőségei ebben meghatározó jelentőségűek.

Infrastruktúra
A térség a rendszerváltáskor rendkívül nagy infrastrukturális lemaradással indult. Ez természetesen alig egy évtized alatt behozni nem lehetett, mégis az kiinduláshoz képest rendkívül nagy fejlődés mutatkozott.
A távközlés hiányosságai ma már nem jelentik a fejlődés akadályát illetve szűk keresztmetszetét is már csak rövid ideig.
Ugyanakkor érdemes végiggondolni a távközlés eddigi történetét és várható jövőjét is, mivel a távközlés rohamos modernizációja egyrészt automatikusan életmódváltozást eredményez, másrészt nagymértékű és tudatosan élettér és életmód változtatást tesz lehetővé (pl. távmunka, szórakoztatóipar stb.). A visszatekintés és a jövő lehetőségeinek végiggondolása jelentős eleme lehet a térség jövőképének és tudatos fejlesztésének.
Gazdasági szerkezet
Nemzetgazdasági ág szerint vizsgálva a foglalkoztatottakat megfigyelhető, hogy a térség területén a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jelentősebb, mint a megyei vagy az országos átlag, ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya a szolgáltatási jellegű ágazatokban elmarad a megyei, és az országos átlagtól.
A Népszámlálás 2001 adatai szerint a települések közül Nyírkércsen (31,3%) a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, de Rohodon is 10%-on felüli ez a mutató, ami az országos átlagnak (5,5%) majdnem a kétszerese.

Mezőgazdaság
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságában lényeges szerepet tölt be a mezőgazdaság, amit több adat is alátámaszt:
2002-ben a GDP gazdasági ágak szerinti alakulásában a mezőgazdaság hozzájárulása 8,1% volt a megyében, országosan pedig 4,3 %.
A megyében működő vállalkozások 6,2%-a a főtevékenysége alapján mezőgazdasági, erdőgazdálkodási besorolású, míg országosan ez az arány: 3,4%.
A gazdasági ágak főbb csoportjai szerint vizsgálva a beruházásokat, megállapítható, hogy a megyében több beruházás irányult mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra (5%), mint országos szinten (3,4%).

Zöldség-gyümölcstermesztés, állattenyésztés
A térségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma, a meggy, de a kisebb termelési hagyományokkal rendelkező szilva és dió is igen jól megterem. Egyre többen foglalkoznak meggy telepítésével. Jelentős a takarmánynövényekkel (főleg kukorica, rozs, tritikálé) való foglalkozás.
Az ipari növények közül a kevés vizet igénylő napraforgó és burgonya a jelentősebb. Szintén jellegzetes nyírségi mezőgazdasági tevékenység a dohánytermesztés, aminek a térség több településén is nagy hagyománya van. A megművelt mezőgazdasági területek körülbelül felét szántóföld, 6,5%-át gyümölcsös, 2,4 %-át kert, és alig egy százalékát szőlő teszi ki.
A térségben működő Baromfi-Coop társulás kiváló példája a baromfitenyésztés és feldolgozás integrátori szereplőjének.
A nyírségi társulás keltetőüzemeket, feldolgozókat működtet és takarmánytermelést is végez közel 4000 hektár föld területen. A termelési lánc két láncszemét a takarmány alapanyag termelést és a csirkék, pulykák utónevelését- környékbeli mezőgazdasági termelők végzik. A termelési lánc a közelmúltban történt kisvárdai telep megvásárolásával vált teljes körűvé.
A baromfihús feldolgozása a Master-Good Kft. legújabb, legkorszerűbb élelmiszergyártó technológiával felszerelt üzemében történik Petneházán, ami eleinte 90, majd később kétszerannyi embernek ad munkát.

Alternatív mezőgazdasági tevékenységek
A térségben a Master Good Kft. termelési technikáival - a szabad tartásos módon nevelt és kizárólag növényi eredetű tápanyaggal etetett csirkékkel - ugyan megmutatkoznak az öko gazdálkodás jegyei, de tulajdonképpen nincs nagy hagyománya bármiféle alternatív mezőgazdasági tevékenységnek. A méhészet is nevezhető tágabb értelemben alternatív mezőgazdasági tevékenységnek, de ennek bio változata, költséges volta miatt nem jellemző nemcsak a térségben, de országos szinten sem.

Szolgáltatás
A szolgáltatások szerepe egyre nő a fejlett országok gazdaságában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságában is jelentős szerepet töltenek be a szolgáltató ágak. 2001-ben a megye GDP-jének 62,2%-a származott a harmadik szektorból, ami csak kis mértékben marad el az országos, 64,4%-os szinttől.
A működő társas vállalkozások számát gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy Budapest és Pest megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb a kereskedelem, javítás területén működő vállalkozások száma, az összes megyei vállalkozásoknak közel 40%-a, ami jóval meghaladja a 25%-os országos átlagot. Ellenben, a szolgáltatási ághoz tartozó oktatás és egészségügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás, valamint a pénzügyi tevékenységet folytató társas vállalkozások aránya nagyon alacsony a megyében, összesen 27%, szemben az országos 44%-kal.
A térség valamennyi településén elmarad a kiskereskedelmi üzletek lakosságarányos száma a megyei átlagtól. A vizsgált térségben számos műemlék jellegű épület, többnyire templomok, kastélyok, kúriák találhatóak, melyek közül néhány, megfelelően felújítva turisztikai vonzerő is lehetne.
Ezek az épületek az utóbbi évtizedekben vagy kihasználatlanok voltak, vagy ha funkcionált valamilyen tevékenység folytatására, állaguk folyamatos megőrzése, karbantartása többnyire elmaradt, ebből kifolyólag állapotuk folyamatosan romlott, így ma már nagy költségekkel járó felújításra szorulnak. A Baktalórántházi Dégenfeld kastély épülete jelenleg kihasználatlan, az önkormányzati tulajdonlás megszerzése folyamatban van. Nyírkércsen a Jármi kúria a felújításra váró épületek közé tartozik. Baktalórántházán az épületegyüttesekhez tartozó parkok természeti értékeket képviselnek. A Laskodi református templomban található 16. századi alakos és 18. századi növénymintás freskók művészeti értéket, a laskodi platán és korzikai fenyves pedig páratlan természeti élményt nyújtanak az idelátogatóknak.
Említést érdemel még a Nyírkarászi földvár, mely nem turisztikai, sokkal inkább régészeti jelentőségű terület.
A térségben a kereskedelmi és a magánszállások terén hiány mutatkozik. Szálloda, turista és ifjúsági szálló, valamint üdülőházak nincsenek a térségben.

Non-profit szervezetek
193 bejegyzett civil szervezet működik térségünkben. Civil szervezeteinkre jellemző, hogy alacsony, kis költségvetésű szervezetek. Az egyesületek döntő többsége a minimális tagdíjon kívül önkormányzati támogatásból gazdálkodik. Kevés az a civil szervezet, amely legalább egy főt tud foglalkoztatni. A legnagyobb foglalkoztató civil szervezet alkalmazottainak száma sem éri el a 10 főt. A térségben a civil szervezetek gazdasági potenciálja kicsi, működésük gazdasági alapja gyenge, egymás közti kapcsolataik esetlegesek. Tevékenységi körüket tekintve leginkább a sport és szabadidő, az oktatás, az ifjúságvédelem, a hátrányos helyzetűek megsegítése és a települések fejlesztése, szépítése céljából jöttek létre.

Jövedelem viszonyok
A havi bruttó átlagkeresetet Magyarország megyéi között vizsgálva megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyik legalacsonyabb, 2002-ben 95.330 Ft volt, ami az országos átlagkeresetnek a 77,8%-a. Budapesten a bruttó átlagkereset 1,7-szerese az itteninek.
Megfigyelhető, hogy Nyírkércsen még a megyei átlagtól is szélesebb az a kör, akik legális tevékenységből, rendszeres jövedelemhez jutnak, és így adófizetésre kötelezettek, legszűkebb az adózók köre Rohodon.

Vállalkozások
A térségben a vállalkozói aktivitás nagyon csekély. A vállalkozások alacsony száma még nem jelent problémát, sokkal inkább a működő vállalkozások gyenge versenyképessége.
A működő vállalkozások közül az egyéni vállalkozások arányát tekintve megállapítható, hogy a kistérségben a vállalkozások több mint háromnegyede választja ezt a vállalkozási formát, ami magasan meghaladja az országos (55%) és a megyei átlagot (65%). Azonban a vállalkozások nagy része, sok esetben, kényszerből születik meg.
Gazdasági ágak szerint vizsgálva a működő vállalkozásokat megállapítható, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdaság és halászati ágban működő vállalkozások aránya közel kétszerese (19%) a megyei szintnek (10%), az országosnak pedig négyszerese (5,5%).
Az iparban, építőiparban működő vállalkozások aránya nagyjából a megyei és az országos arányhoz hasonlóan alakul, körülbelül a vállalkozások egyötöde.
A szolgáltató ágak közül a kereskedelem és javítás terén működő vállalkozások aránya azonos nagyságot mutat az országos szinttel.

A térségben 1000 lakosra jutó működő vállalkozás közel a felét éri el a megyei átlagnak, ebben szerepet játszik, hogy e régióban nincsenek erősebben iparosodott települések. A térségben kevés külföldi tulajdonú cég tevékenykedik, multinacionális cégek csak a kereskedelem területén jelentek meg.
Összefoglalva, a helyi gazdaság gyenge teljesítményének oka a piaci környezet fejletlensége és a vállalkozások szétaprózodottsága, alacsony versenyképessége.